Bevezetés a filozófiámba  

 Közel sem arra szeretném használni ezt a blogot, hogy óriási környezettudatos emberiséget faragjak, sem pedig arra, hogy adományokat gyűjtsek, és arra sem, hogy bíztassak bárkit is, hogy megváltozzon.

Csupán le szeretném írni, mennyire bánt, hogy nem tudunk egymás mellett élni. Sem mi emberek egymás közt, sem a környezetünkkel kicsit is harmóniában.

Millió egy ilyen és ehhez hasonló blog lehet már. Nem néztem utána, nem is tudom, hogyan kell ezt igazán csinálni, sosem tettem még... máig.

Most lett elég.

Nem szeretnék vérremenő vitákba bonyolódni, sem leírni hogyan pusztítjuk egymást a pénzért, vagy hatalomért folyó háborúkan, harcokban. Tudjuk ezt már jól.

Nem szeretnék senkit sem becsmérelni, sem megítélni azért, mert a pénz spórolás vagy egyéb bagatel okokból kifolyólag nem javítatt meg egy gátat, mely tegyük fel, csupán a példa kedvéért lúgos vörös iszap áradatot tartana kordában. Vagy azt, aki felelős egy ország hanyatlásáért, csak hogy megtömje a saját és barátai zsebeit.

Mind hibásak vagyunk - igen, Te is-, hogy ott tartunk ahol.

Apró lépéseket tettem az életemben, mely hozzásegít a könnyebb, mélyebb, pihentetőbb alváshoz.

Tudom, hogy ha rajtam múlna a jövendőbeli generáció és az azt követő még láthatna elefántot, madarakat, őzeket élőben. Még ihatna a Dunából, még fekhetne a fűben és láthatná a napot és a felhőket...

Tudom, hogy ha nem mondaná többé senki, hogy az az egy eldobottszemét nem számít, akkor sokkal, de sokkal kevesebb lenne a mocsok a világon.

Tudom, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, kaptam már olyan visszajelzéseket, hogy ezek az apró dolgok nem számítanak, hiszen anyagi megfontolásból ömlesztik a nagyok az olajat az Óceánba... Illetve, hogy nem vagyok hiteles, mert nem láncolom magam az esőerdőkben óriási markológépek lánctalpaihoz éhségsztrájkkal megkoronázva...

Tudom, nem is fogom. És igenis egy átlag kisember, mint én...mint Te is tehetünkegy kicsit a világért, egymásért, magunkért.

Tudom, mindenkinek megvan a maga baja... Nekem is. De amiket teszek, egyáltalán nem nehéz, vagy fáradtságos, megterhelő, illegális, pénzt igénylő.Semmibe nem kerül, csak általában azz ember elmegy mellette...

Hogy mi mellett megyünk el?

Magunk mellett...a jövőnk mellett...

Egy eldobott műanyag flakon mellett.

Írok egy példát, csak hogy érthető legyen, mi is az, amit én teszek:

Vidéken járok főiskolára. Kevésbbé koszos, mint Budapest. Nincs annyi utcai szemetes (és nincs bevezetve a 30.000.-es bünti, amennyiben eldobnál egy csikket), mint mondjuk Dombóváron, de azért akad, ennek ellenére emberünk képes eldobálni a csokipapírt, zsepit, miegymást 30 méterre a szemetestől. Van nem egy szelektív hulladékgyűjtő is. Meg sok hulladék huligán fiatal főiskolás, akiknek az a móka, hogy hulla részegen vagy meggyújtják vagy lerugdossák a kukákat. Mondhatom vicces. Meg az is mikor Jóska Pistánk veszi a fáradtságot, hogy szelektív hulladékgyűjtsön, de mikor odaér, ahol fáradtságos munkájának szemeteit lerakhatná, azzal szembesül, hogy nincs fém hulladék gyűjtő(nem tudom, miért), akkor fogja a kis fém hulladékát - minekutána a többit gondosan bedobálta a megfelelő helyre - és ledobja a kukák mellé a földre.

Nos, no comment. Én mikor odaérek a szelektív hulladékgyűjtőhöz, összeszedem más szemetét.

Ha nincs a láthatáron kuka, akkor elsétáltatom hazáig a szemetemet.

És én is főiskolás vagyok, én is voltam már hulla részeg, de eszem ágában nem volt(van, lesz), hogy rongáljak.

Nos, hirtelen ennyit a bevezetésről.

Oldal: Ide írhatod a weboldalad új lapjának a címét
Vigyázz a Földre, csak egy van belőle! - © 2008 - 2024 - vigyazo.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat